 |
 |
| Betegtájékoztató |
 |
| Te tudod!? |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1981-ben jelentette
meg az alapvető betegjogokat is összefoglaló lisszaboni deklarációját.
Ez a dokumentum a teljesség igénye nélkül fogalmaz meg számos
alapvető betegjogot, így többek között, hogy:
- a beteg szabadon választhasson orvost,
- a betegnek joga van ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatás
után bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa,
- a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes
adatát titkosan kezelje,
- a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz,
- a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de
el is utasíthatja azt.
A betegjogok megfogalmazása nagy szerepet játszik abban, hogy
olyan egészségügy vegyen körül bennünket, ahol a beteg nem a
gyógyítási folyamat passzív elszenvedője, hanem annak aktív
részese, saját kezelésének felelős résztvevője.
Magyarországon az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről nemzetközi
normákon alapulva foglalja össze a betegek jogait. Betegjogok
alatt azon jogosultságok összességét kell érteni, amelyek megilletik
mindazokat a személyeket, akik az egészségügyi szolgáltatást
igénybe veszik. Az egészségügyi törvény a következő betegjogokat
nevesíti:
- a megfelelõ szintû egészségügyi ellátáshoz
való jog,
- az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog,
- a kapcsolattartás joga,
- az intézmény elhagyásának joga,
- a tájékoztatáshoz való jog,
- az önrendelkezéshez való jog,
- az ellátás visszautasításának joga,
- az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga,
- az orvosi titoktartáshoz való jog.
A törvény alapelvként kezeli az egyén személyes szabadsághoz
és önrendelkezéshez való jogát, amelyet csak az egészségi
állapot alapján lehet korlátozni. Hasonló alapjog az esélyegyenlõséghez
való jog.
A szabad orvosválasztás joga
A szabad orvosválasztás joga a kezelőorvos kiválasztása mellett
tartalmazza annak lehetőségét is, hogy a beteg kezdeményezheti
az orvosi konzíliumot (a kezelőorvoson kívül más orvos is vizsgálja
meg), az egészségügyi törvény szerint az alábbi esetekben:
- a kezelőorvos által megállapított diagnózis,
- a javasolt terápia,
- a kórházból történő elbocsátás,
- vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás
kapcsán.
A szabad orvos- és intézményválasztás és a konzílium kérésének
joga nem korlátlan, nem általános jellegű. Indokolnia kell az
egészségügyi állapotnak, az ellátás sürgősségének, valamint
az egészségügyi ellátás alapjául szolgáló jogviszonynak. Tehát
elmehet a beteg más intézménybe, mint ahol az ellátása megkezdődött,
ha ezt az ellátást egészségi állapota indokolja. Orvost választani
csak az adott szinten (progresszióban) lehetséges, s feltétel
az is, hogy a választott orvos a beteget elfogadja, s a beteg
ellátása az adott intézmény rendjébe alkalmazkodjon.
Tájékoztatáshoz való jog
A beteg jogosult minden rá vonatkozó tény és adat megismerésére,
vonatkozzon ez:
- egészségi állapotára,
- a javasolt vizsgálatokra, beavatkozásokra,
- azok elvégzésének vagy elmaradásának lehetséges előnyeire
és hátrányaira,
- a vizsgálatok, beavatkozások tervezett időpontjaira,
- döntési jogára,
- a lehetséges egyéb eljárásokra, módszerekre,
- az ellátás teljes folyamatára,
- a további ellátásokra,
- a javasolt életmódra.
A tájékoztatási kötelezettség személyre szabott, tehát az információnak
érthetőnek kell lennie. A rossz vagy hiányos tájékoztatás nemcsak
a beteg elégedetlenségének forrása lehet, de komoly jogi következménnyel
is járhat.
A betegnek is van tájékoztatási kötelezettsége orvosával szemben.
El kell mondani korábbi betegségeit, gyógykezelését, vagy pl.
egyes fertőző betegségek esetén azt is meg kell mondania, hogy
kitől kaphatta a fertőzést és kinek adhatta tovább.
A beteg az őt érintő döntéseket beleegyezésével hagyja jóvá.
A beleegyezés lehet szóbeli vagy írásbeli.
Tájékozott beleegyezésnek nevezzük a beavatkozások akaratlagos
elfogadását azok ismeretében, amit az orvos a beavatkozás természetéről,
kockázatairól, előnyeiről és következményeiről elmondott. A
beleegyezés célja a beteg önrendelkezésének védelme: az orvos
bátorító, bíztató és nyílt kommunikációs folyamatban lehetővé
teszi a beteg számára, hogy megtegye saját választását.
Fontos elismerni a betegnek azt a jogát, hogy a megértett orvosi
kérdésekben saját döntést hozzon, egészen addig terjedõen,
hogy visszautasíthassa az ajánlott orvosi kezelést.
Orvosi kezelést, beavatkozást, műtétet a beteg beleegyezése
nélkül végezni nem szabad.
Az érvényes beleegyezésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:
- A beteg a beleegyezést szabadon és önkéntesen adta (kierőszakolt
vagy gyógyszer hatása alatt tett beleegyezés érvénytelen).
- A beleegyezésnek fednie kell az elvégzett beavatkozást.
(Egy beavatkozáshoz adott beleegyezés nem érvényes egy másik
beavatkozásra.)
- Általában a beleegyezés a beavatkozásra felhatalmazott
személyre szól.
- A beleegyezés tájékoztatáson kell, hogy alapuljon.
- A beleegyezést adó személynek erre törvényes felhatalmazással
kell rendelkeznie (ez a probléma speciális esetekben merül
fel, így: eszméletlen betegnél, szellemileg erre képtelen
személynél és kiskorúaknál).
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A törvény értelmében egészségügyi dokumentáció minden olyan
adat, amely a gyógykezelés során jutott a betegellátó tudomására.
Ennek megfelelően nemcsak a kórlapok, hanem a szakrendelések,
laboratóriumi stb. adatok is ebbe a kategóriába tartoznak, függetlenül
attól, hogy azokat papírlapon vagy elektronikusan rögzítették.
Az adatokat minimum 30 évig, a zárójelentést 50 évig kell megőrizni.
Ez a beteg állapotának nyomon követését is szolgálja.
Az adatok tárolását oly módon kell megoldani, hogy ahhoz illetéktelen
ne férjen hozzá és védeni kell a megrongálódástól, megsemmisítéstől.
Az adatokat utólag javítani, kitörölni nem szabad.
A betegekkel kapcsolatos adatoknak két csoportja van:
- egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki
állapotára, kóros szenvedélyére, betegségére, halálára vonatkozó
bármely adat, függetlenül attól, hogy az miként jutott tudomásra.
- személyi adat: az érintett neve (leánykori), neme, születési
idő, hely, lakóhely, TAJ szám együtt, vagy külön, amely
alkalmas az érintett személy azonosítására.
Az orvosi titoktaráshoz való jog
Orvosi titok a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott
minden egészségügyi és személyes adat. Az adatkezelőre vonatkozik
az orvosi titoktartás. Ez alól csak a beteg írásos hozzájárulása
ad felmentést, illetve ha az adat-továbbítás a törvény alapján
kötelező.
A beteg azt is eldöntheti, hogyan és kivel közöljék a rá vonatkozó
orvosi információt (pl. feleség, férj, testvér, szülő stb.).
A kórházi felvételnél meg kell, hogy kérdezzenek minket arról,
kinek adható felvilágosítás állapotunkról, vagy kiket zárunk
ki az adataink megismertetéséből, azaz mi határozzuk meg ezeket
a személyeket. Ha külön nem rendelkezünk, akkor a követlen hozzátartozóinkat
tájékoztatják.
Amikor vizsgálnak minket, jogunk van ahhoz, hogy csak azok legyenek
jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges (illetve természetesen
azok, akiknek jelenlétéhez mi hozzájárultunk.) Ha egészségügyi
szakemberképzésre kijelölt intézményben vizsgálnak, kezelnek,
műtenek minket, akkor számítanunk kell arra, hogy hallgatók,
tanulók is jelen lehetnek. Ahhoz viszont, hogy a hallgató a
testünket érintő vizsgálatot, beavatkozást végezzen, minden
esetben a beleegyezésünkre van szükség.
Betegpanasz-kivizsgálás szabályai.
Az egészségügyi törvény rendelkezik a betegek panaszainak kivizsgálásáról.
Ha a beteg úgy érzi, hogy egészségügyi ellátása során az őt
megillető jogokat nem gyakorolhatja, jogai sérelmet szenvedtek,
akkor panaszt tehet vagy az egészségügyi szolgáltatónál, vagy
az egészségügyi szolgáltató fenntartójánál. Ez persze nem jelenti
azt, hogy a beteg egyéb jogorvoslati lehetőségeket ne vehetne
igénybe, esetleges bírósági eljárást ne kezdeményezhessen az
okozott sérelemmel összefüggésben akár büntető, akár pedig polgári
eljárás keretében.
A törvény szerint az egészségügyi fenntartónak, illetve a szolgáltatónak
a panaszt 10 munkanapon belül ki kell vizsgálnia, és a beteget
az eredményről írásban kell tájékoztatnia. A panaszkivizsgálás
menetét helyi szabályzat rögzíti (a beteg a panaszbeadványát
hol adhatja be, ki vizsgálja ki a panaszokat, milyen eljárási
rend keretében, hogyan értesítik a beteget a vizsgálat eredményéről).
A betegeket az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor tájékoztatni
szükséges az intézmény panaszkivizsgálási eljárásáról. |
|
|
|
|
|
|
 |
| hisz az általad adott vér a különböző gyógykezelésekhez
(pl.: kemoterápia) ugyanúgy, mint a nagyobb műtétek kapcsan
fellépő vérszükséglet pótlásához is nélkülözhetetlen. |
|
|
|
|
|
